Artisjus: Az újabb homárfaktor

A történet rövid. És egyszerű. Vagy nem is annyira?

A minap történt velem egy érdekes eset. Mivel úgy 1.5 éve feltörték az autómat egy frissen vásárolt autós CD/MP3 lejátszó miatt, így visszatettem az eredeti gyári kazettás magnót. Gondoltam teszek mindenkire, nem veszek többet bele ilyet, jó nekem a rádió is. Jó is, de azért néha szivesen hallgatnám a kedvenc zeneszámaimat az autóban.

Így elmentem keresni egy megoldást. Találtam is. vettem egy MP3 FM Transmitter nevű kütyüt. Ez egy olyan eszköz, amibe belehelyezhet az ember egy adathordozót (legtöbb esetben egy SD kártyát, vagy pendrive-ot), aminek a tartalmát a kütyü egy beállított rádiófrekvencián sugározza. Ezt a frekvenciát az autós magnóval megkeresve hallgatható a tartalom.

Természetesen a készüléken volt Artisjus matrica. Valamint a régebben vásárolt SD kártyámon is volt Artisjus matrica.

Erre a kártyára felmásoltam kedvenc zenéimet, amiket a gépemre is archiváltam, mivel ezt megtehetem. Lebattyogtam a kocsihoz, használati útmutató elő, helyezzük üzembe a kütyüt.

Olvasgatok, próbálgatok, egyszercsak megakad a szemem egy érdekes mondanon, ami valahogy így szól:

"A készülék a tisztázatlan szerzői jogszabályok miatt nem használható Magyarországon!"

Hogy miapicsa? Megvettem a készüléket. Fizettem az Artisjusnak, mert rajta volt a hologrammos matrica. Az SD kártya után is fizettem az Artisjusnak, mert azon is rajta volt a hologrammos matrica. A saját megvásárolt zeniéimet szeretném hallgatni a saját autómban. A készüléket hivatalosan árusítják Magyarországon.

És ezek után azt mondják, hogy nem használhatom, mert nem tisztázottak a szerzői jogok a készülékkel kapcsolatban?

Hát erről csak egy dolog jut eszembe az első, és a sokadik alkalomra is:

"1999-2009: Artisjus, a kurva anyád!"